Hogyan került közel a műkorcsolyához?
1961-től kezdve műkorcsolyáztam 1972-ig. Többszörös ifjúsági és junior műkorcsolya bajnok voltam, és az utolsó két évben mint jégtáncos versenyeztem. Hostyánszky Istvánnál kezdtem korcsolyázni, utána pedig Jurek Eszter volt az edzőm.
Műkorcsolya szakágvezetőként milyen elért eredményekre, sikerekre büszke?
1988-tól voltam a szakbizottság vezetője 2003-ig. dr. Terták Elemér után kerültem ebbe a pozícióba és büszke voltam az akkori eredményekre. Téglássy Tamara stabil európai első 10-es versenyző volt, Czakó Krisztina Európa bajnoki és Junior világbajnoki dobogós volt, Póth Diána Eb 4., Sebestyén Júlia Eb 3. Malmőben. Most csak azokat az eredményeket sorolom amiket abban az időben értek el a versenyzők, amikor még szakágvezetőként dolgoztam. Dorofejev Tamara és Pavuk Viktória junior GP döntős volt. Minden évben minden junior GP versenyen részt vettek a magyar versenyzők és nem az utolsó helyeken végeztek. Vidrai Szabolcs, Kerekes Zsolt is általában a mezőny első harmadában végzett az Eb-ken. Emellett nagyon jó utánpótlással rendelkeztünk, mert ebben az időszakban az edzőket "hagyták" dolgozni. Vardanian Gurgen, Simon István, Vida Gábor, Jereniak Ipakian, Téglássy Tamara, Czakó György mindannyian kiválóan dolgoztak és tudtak is együtt dolgozni.
Bíróként melyik versenyre vagy kűrre emlékszik vissza legszívesebben? Volt esetleg kedvenc versenyzője?
Nem volt kedvenc versenyzőm és mint pártatlan bírónak nem is lehetett, de nagyon szerettem Yuka Sato-t, Lu Chen-t, Nancy Kerrigan-t, Irina Slutskaya-t. Azért főleg női versenyzőket nevezek meg, mert az Eb-ken, vb-ken és olimpián mindig a női versenyszámban pontoztam, illetve pályafutásom elején jégtáncban. 1976-tól kezdve voltam nemzetközi pontozóbíró, majd 1985-ben tettem le az ISU nemzetközi bajnoki vizsgáját Richmondban 100%-os eredménnyel. Erre azért vagyok büszke, mert én voltam az első a világon, aki ezt a vizsgát 100 %-ra teljesítette. Ha jól tudom ez azóta se sikerült senkinek. 1995-től kezdve szerveztem a világversenyeket Magyarországon. Az első a junior világbajnokság volt, majd 1998-tól az ISU technikai delegátusa lettem és ebben a funkcióban dolgoztam a helsinki-i világbajnokságon, az oberstdorf-i junior világbajnokságon, a pozsonyi és lausanne-i európa bajnokságon.
Edzőként és/vagy koreográfusként nem tevékenykedett?
Soha nem voltam se edző, se koreográfus. Egy bíró nem lehet edző, mert így nem pártatlan. Egyébként van civil foglalkozásom, fogorvos vagyok 1977 óta.
Naprakész a legújabb szabálymódosításokban, változásokban. Mit kell tudnunk jégtáncban a kötelező tánc és original helyett létrehozott rövid táncról?
A rövid táncot azért hozták létre, hogy a jégtánc versenyek is csak kétnaposak legyenek. Először el akarták teljesen hagyni a kötelező táncokat, de az edzők nagy része azt tanácsolta, hogy valamilyen formában maradjon meg a kötelező tánc, hiszen itt tanulják meg a versenyzők a lépéseket és a korcsolyázó tudást. A rövid tánc 2 perc 50 mp időtartamú, senioroknál az idei évadban a Golden Waltz mellett a kreatív rész keringő, foxtrott, quickstep vagy tangó lehet. A junioroknál bécsi keringő mellett futják a kreatív részt. A kreatív rész tulajdonképpen az eddigi original tánc. Idén ebben egy rövid emelés, egy a pálya középvonalában végrehajtott lépéssor, amit egymás mellett nem tartásban kell végrehajtani és egy twizzle sor a kötelező. Szerintem a versenyzők dolga semmivel sem lett egyszerűbb, hiszen eddig 3 napon keresztül versenyeztek, tehát nem volt olyan fárasztó. Most egy egészen más "műfajt" kellett nekik nagyon rövid idő alatt megtanulni, illetve begyakorolni. Egy teljesen beszabályozott lépésről-lépésre előirt kötelező tánc után vagy közben valami egészen mást is bemutatni, ez szerintem az első évben nem lesz egyszerű a versenyzőknek, az edzőknek és a bíróknak.
Sokan Sebestyén Júlia visszavonulásával temetni kezdték a hazai műkorcsolya sportot. Vajon mennyi időnek kell eltelni ahhoz, hogy ismét egy hasonló kaliberű versenyzővel tudjunk Európa és a világ élvonalába kerülni?
Sebestyén Juli visszavonulásával valóban jó időre "meghalt" a magyar műkorcsolya. Jó pár éve már, hogy szinte alig indultak magyar versenyzők a junior GP viadalokon, és ha mégis, akkor a mezőny utolsó részében végeztek. Szerintem nem folyik céltudatos utánpótlás nevelő munka, a követelményrendszer a mai napig az, amit több mint 10 éve az általam vezetett szakbizottság dolgozott ki, pedig ma már abszolút másnak kellene lennie, hiszen azóta nagy változások következtek be a műkorcsolyában (új pontozási rendszer). Ha most az alapoktól elindulva kezdenék újra felépíteni a sportot, akkor is legalább 10 év kellene ahhoz, hogy újra jöjjenek az eredmények.
Új olimpiai ciklus veszi kezdetét. Vajon az oroszok képesek lesznek talpra állni és olimpiai bajnok aspiránsokat felmutatni?
Az oroszoknak nagyon erős utánpótlása van. A mostani junior női versenyzők szerintem pont Szocsira fognak beérni, technikailag mindent tudnak már most, csak az előadásuknak kell beérni és ahhoz szerintem elegendő lesz a 4 év. A férfiaknál már nem állnak ennyire jól, szerintem a férfiaknál a japánok és az amerikaiak rendelkeznek nagyon jó utánpótlással. Az orosz szövetség nem újult meg, hiszen Piseev az eddigi elnök csak névleg nem az, továbbra is minden tőle függ a szövetségben, Gorskov csak a nevét adja az elnöki pozícióhoz. Tulajdonképpen egy nagy vesztes lett belőle, mert hosszú éveken keresztül vezette az ISU tánc technikai bizottságát, de az ISU szabály szerint szövetségi elnökök nem lehetnek ISU vezető tisztségviselői. Ezt ő valószínű nem gondolta kellőképpen végig és elvállalta az orosz elnökséget, ezzel hozzásegítette Piseev feleségét a tánc technikai bizottsági tagsághoz. Elég sok orosz edzőt hazahívtak dolgozni, nagyon sok pénzt fizetnek nekik. Jégtáncban azonban Zuevá-t és Shpilband-ot, valamint Linitchuk-ékat nem tudták hazacsábítani. Morozov tudását pedig mesterkélten felfújták, nem olyan szuper edző mint amilyennek látszik, hiszen kész, előző edző által felnevelt versenyzőkből csinált bajnokokat.
Ottavio Cinquanta 1994 óta az ISU elnöke, tudvalevően a szíve a gyorskorcsolyázók felé húz, hiszen jómaga is versenyző volt. Várható-e pozitív változás műkorcsolya- és jégtánc tekintetében, ha esetleg új (kevésbé részrehajló) elnök kerül az ISU élére?
Ottavio Cinquanta a rövid pályás gyorskorcsolya szakágat képviseli, ennek volt a technikai bizottságának vezetője és innen lett megválasztva ISU elnöknek, Olaf Poulsen után. Poulsen úr is gyorskorcsolyás volt, de ő nem erőltette rá a saját elképzeléseit a műkorcsolyára, azt meghagyta azoknak, akik értettek hozzá. Az ISU a kongresszusokon úgy alakítja folyamatosan az alapszabályát, hogy Cinquanta maradhasson, hiszen 1938-ban született, tehát 72 éves és az eddig érvényben levő szabály szerint idén már nem választhatták volna újra, de most megemelték a korhatárt 75 évre. Szerintem az egyetlen járható út az lenne, ha két külön szövetsége lenne a korcsolyázásnak: az egyik a short track és a gyorskorcsolya, a másik a műkorcsolya, jégtánc és a szinkron. Hiszen semmi azonosság nincs a sportágak között, csupán annyi, hogy mindegyikhez kell jégfelület.
2003-ban részt vett az ISU (International Skating Union) ellenszervezeteként is emlegetett WSF (World Skating Federation) létrehozásában. Mi történt ezzel a szervezettel? Miért nem sikerült változtatásokat eszközölni?
Az előbb említett okok miatt hoztuk létre 2003 elején a WSF-et. Az alapító tagok között voltak az ISU műkorcsolya technikai bizottságának vezetői, akik úgy gondolták, hogy nem jó irányba halad a sport a gyorskorcsolyás vezetés alatt. Az alapító tagok között volt az a Sonia Bianchetti, aki szerintem, és ezzel a véleménnyel nem állok egyedül, a műkorcsolya sport legnagyobb szaktekintélye, volt ISU Council tag, akit pont a gyorskorcsolyás Cinquanta ütött ki az ISU-ból. Ehhez tudni kell azt, hogy a Councilba - beleértve a műkorcsolyát, és a gyorskorcsolyát is - egy országból csak egy tag lehet. A választás pedig úgy megy, hogy az egyik kongresszuson a gyorskorcsolya, a következő kongresszuson a műkorcsolya képviselőit választják először. Azon a bizonyos davosi kongresszuson, a gyorskorcsolya választás ment előbb és miután Cinquanta bekerült a Councilba, Bianchetti már szóba sem jöhetett. A WSF alapító tagjai között volt Ron Pfenning, Britta Lindgren, Sally Stapleford is, mindannyian az ISU műkorcsolya technikai bizottságának voltak tagjai vagy éppen vezetői. Az ISU azonban megfélemlítette a tagországokat és ezért nem mertek csatlakozni az új szervezethez. Persze az alapítók közül sem mindenkivel volt egyformán szigorú az ISU, hiszen minket örökre kizártak, de például Gilles Vandenbroeck francia jégtánc biró, aki részt vett a WSF alakító ülésén Koppenhágában, ma az ISU tánc technikai bizottságának a tagja.
Ön szerint hogyan lehetne a műkorcsolya sportot népszerűbbé tenni itthon a fiatalok körében?
Mindenképpen be kellene indítani, a régi gyakorlatnak megfelelően egy jégiskolát. Én úgy gondolom, hogy 3-5 éves korban kell elkezdeni korcsolyázni, de már olyan edzők keze alatt, akik az alapkorcsolyázó tudást jól tudják, játékosan tanítani. Nem sok ilyen edző van ma Magyarországon, pedig az alapkorcsolyázó tudás az alapja mindennek. Ha egy ilyen jégiskolában mondjuk van 100 gyerek, abból kb. 8-10 akikből potenciálisan versenyzőt lehet nevelni. Ebből a 8-10-ből talán 1-2 válik igazán jó versenyzővé. Mindemellett a korcsolyázás nagyon drága sport, tehát legalább a jeget ingyen kellene adni az utánpótlást nevelni hajlandó edzőknek, ez ebben a korban maximum heti 3x1 óra. Ezt a MOKSZ-nak ki kellene tudni fizetni.
Mit gondol, az idei szezonban tovább növekszik a különbség az európai és az Európán kívüli nemzetek között? Természetesen az utóbbiak javára...
Jégtáncban szerintem továbbra is az európai és az amerikai - beleértve Kanadát is - versenyzők fognak dominálni. Párosban a kínaiaknál nem igazán látok kimagasló utánpótlást, persze náluk minden lehetséges és lehet, hogy szuper párokkal fognak kiállni. A nőknél egyenlőre az ázsiaiak dominálnak, de nem lehet tudni, hogy Yu-Na Kim egyáltalán indul-e idén a világbajnokságon. A japánoknál hihetetlen céltudatos nevelőmunka folyik és ennek tudható be a sok jó eredmény. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Asada ugrásait mennyire fogja tudni stabilizálni Sato, az új edző.
Találkozhatunk Önnel az EuroSport-on a továbbiakban is?
A 2011-es szezonban a bern-i Eb-t biztosan nem fogom kommentálni, mert ezt a versenyt a helyszínen nézem meg. Szokás szerint évente, kétévente egy-egy közelebbi világversenyre kiutazom és találkozom azokkal a bíró társaimmal, akik szintén alapító tagjai voltak a WSF-nek, és emiatt ugyanúgy mint én "persona non grata" lettek az ISU-ban. A különbség csak annyi, hogy az ő szakértelmükre a saját szövetségük továbbra is számít otthon.
